Nagybánya: Nagybánya (térkép)

Nagybánya városa egy 1329-ben keletezett dokumentumban jelenik meg először, Rivulus Dominarum elnevezés alatt. A XIII. századtól fejlődő aranybányáinak köszönhetően, több száz évig tartó kiváltságokkal rendelkezett. A XV. században a Hunyadi család tulajdonába és jótékony befolyása alá került, akik látványos gazdasági fellendülést és Nagybánya városiasodását idézték elő. Felújították a város kiváltságait, támogatták a bányászatot, külföldi szakembereket hoztak, akik a bányászatban és a város fejlődésében is segítettek.
Nagyszerű tervek, látványos épületek vezettek egy virágzó városkép kialakulásához. Emellett a Magyar Királyság egyik legfejlettebb bányászati központja volt. Hunyadi János nevéhez fűződik a hajdani Szent István templom felépítése, amelynek ma is látható tornya a város szimbóluma. Fia, Mátyás király 1469-ben engedélyt ad a város falának felépítésére, így Nagybánya erősség lett. Ennek ellenére, az aranybányák erős mágnesként vonzották a hatalmasságokat, a leginkább érdekelt felek az Erdélyi Fejedelemség és a Habsurgok által támogatott Magyar Királyság voltak, de mindig utóbbi győzedelmeskedett. Most pedig lássuk mivel büszkélkedik a város, időrendi sorrendben:
1411 - ekkor jegyzik a nagybányai Pénzverdét, Erdély és Magyarország jelentős pénzverdéjét.
1490 - befejezik a Szent István torony építését
1547 - megnyílik a református egyház által fenntartott Schola Rivulina..
1553 - megjelenik az első két gabonaőrlő malom
1650 - az első puskapor malom
1748 - megalakul a Bányászati Főfelügyelőség (a jelnlegi Történelmi Múzeum épülete)
1768 - az első gyógyszertár (Apotika)
1842 - Megnyílik a város nyilvános korháza.
1892 - bevezetik az elektromos áramot
1896 - megnyílik a Festő telep
1930 - Nagybánya klimatikus üdülőhely lett
Az információkért köszönet Balogh Béla, várostörténésznek