Szilágycseh: Csehi vár (térkép)

Sziágycseh egykori királyi várát 1319-ben keltezett oklevél említi először, Károly Róbert adta Elefánti Dezsőnek. Lázadás tört ki ellene, a lázadók elfoglalták és felégették a várat. A XIV. század közepén a még romos vár a Pok család birtoka, majd a Jakcsok után a Drágffyak következnek.
Drágffy János a régi vár helyén várkastélyt épített. 1556-ban már vár, ekkor kapja meg Báthory György. Hamarosan el is veszti és Rátóti Gyulafi László kapja meg. A Gyulafi család 1654-ig bírtokolja, azután leányágon a Thököly és a Kapi családok között oszlik meg a bírtok. 1616-ban Prépostvári Zsigmond tulajdona, ám Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hűtlenséggel vádolta és ágyúval ostromoltatta. Várad elestével (1660) végvár lett és megerősített őrséget kapott. 1671-től kezdve volt a Thököly, Apafi, Wesselényi család bírtoka is.
A XIX. századot csupán a központi épület élte túl. Állami gazdaság székhelye volt az 1990-es évek elejéig. 1993-94-ben ennek anyagát is elkezdték bontani, mára csupán csonkjai láthatóak. A Thököly-kút faragott kőkávája sokáig állt, de egy traktor beletolatta, a mély kútba.