Parajd: Sóbánya (térkép)

E környék lakóinak megélhetési forrását mindig a só jelenette. A parajdi sólelőhely 2700 méter mélységig terjed enyhén elipszis alakú 1,2 és 1,4 km átmérőkkel. 1762-ben a József bánya megnyitásával kezdődött a só földalatti kitermelése. Annak idején lóvontatta bivalybőrben kerültek a felszínre a sórögök. A robbantásos kitermelést csupán az első világháborút követően alkalmazták, és így az 1970-es években már elérték a 320 méteres mélységet. A sóbányában kialakított szanatóriumával Parajd híres üdülőhellyé lépett elő. Mérsékelt éghajlata, hűvüs nyara (júliusi átlaghőmérséklet 17Cș) hideg tele, tiszta levegője, ásványvíz-forrásai jellemzik. Valósággal vonzza a reumatikus fájdalmakkal, neurológiai, légzésszervi, nőgyógyászati és keringési panaszokkal küszködőket. A höröghurútra és aszmára rendkívül javallott szanatórium 120 méter mélyen található, ahová csupán autóbusszal lehet lejutni. A lenti átlaghőmérséklet 14-16 Cș között van a nedvességtartalom 66-70%, a levegő ion tartalma pedig igen magas. A lenti hatalmas termekben gyermekjátszótereket, egy ökumenikus kápolnát, büfét, könyvtárat, alakítottak ki. A parajdi strand 1200 négyzetméteres vízfelületét egy 1200 m mély kút bíztosítja. Központi épületében 28 melegvizes kád enyhítő hatása vonzza június1 és október 15 között a 10-14 napos kúrákra érkező klienseket.