Nagyalmás (térkép)

Váralmás az Almási vár alatt, az Almás patak mentén terül el. Hajdanán bencés központként volt ismert, ám Kán László a XIII század elején a monostorból kiűzte a bencéseket és behozta a premontreieket helyükbe, akik miután felélték a monostor javait, továbbálltak. A tatárdúlást követően, amelyben a monostor is elpusztult, az almási birtok tulajdonjoga előbb a Geregye, majd a Borsa nemzetségre szállt. Utóbbiak építhették fel a várat, amely jelentősen befolyásolta a település életét is. Hol a királyhoz, hol valamelyik nemesi családhoz tartoztak. Béke idején a település szépen fejlődött, ostrom idején pedig szenvedett és romba dőlt. 1658-ban volt a vár utolsó ostroma, amikor a tatárok foglalták el. Az idemenekült lakosságot rabságba ejtették, a várat felgyújtották. A XIX század elején a Csáki család Váralmáson udvarházat épít, amelyhez a romos vár köveiből is használ. A település református temploma a XIII. században, ortodox temploma pedig 1939-ben épült
Látnivalók
A Szilágy megyei látnivalók oldalainak elkészítésében megköszönjük a Szilágy megyei Művelődési és Nemzetörökségi Igazgatóság segítségét.