DN7c: Badea Cârţan múzeum, Kercisóra (térkép)

A Bâlea patak két partján elterülő Kercisóra nagyközség a legenda szerint többszáz évvel ezelőtt keletkezett, amikor két juhász lejött a hegyekből és megalakította Oprea és Streza falvakat. A község Oprea felében született egy hétgyermekes családba, a bukaresti felsőbb körökben is nagy tekintélynek örvendő nagy bocskoros utazó Gheorghe Cârțan, vagyis Cârțan bácsi (1849-1911). Juhászgyerekként, a világ gondjaitól távol nőtt fel, és a román nemzeti öntudat jelképévé vált.
Eljutott Bécsbe, hogy igazságot kérjen az erdélyi románok számára, Rómába, ahogy ő nevezte Róma anyánkhoz, hogy bronzkoszorút helyezzen Traianusz oszlopához, aljutott Francia- és Spanyolországba a közös latin ősöket keresve, önkéntesként harcolt a függetlenségi háborúban, és az általa ismert hegyi ösvényeken vitte a román könyveket az erdélyi testvéreknek. Volt egy szólása: Bukarestet és Rómát látnia kell minden románnak, hiszen aki nem ismeri az őseit olyan, minyha árva lenne.
Az 1968-ban berendezett falumúzeumban külön szobát szenteltek Cartan apónak. A múzeumban Badea Cârțan fényképein és könyvein kívül látható egy XIX századi parasztház, a környék jellegzetes bútoraival, egy szentképgyűjtemény, régi fényképek, a környék népviseletéről, hozományládák, a helybeliek által készített kerámiatárgyak. A településen van még két ortodox templom, amelyek 1806 és 1818-ban épültek. A hajdani református templom jelenleg adventista felekezetű, a katolikus templom pedig elhagyatott. Innen Kercisóráról indul a transzfogarasi út.