Algyógy: Kápolna (térkép)

Az alsógyógyi kápolna építése a XI. század végére tehető, I. László (1077 - 1095) király uralkodásának idejére. Abból az időszakból származnak ugyanis a régészek által a kápolna körül feltárt legrégebbi sírok. Mintegy 200 sírt tártak fel, közülük a legrégebbi 1000 éves. A kápolna belsejében gyermeksírokat tártak fel a régészek. A zsindelyfedeles kápolna alaprajza kör, vastag falait, lebontott római épületekből származó téglából és folyami kövekből építették fel. A kicsiny kápolna hajójának átmérője 5,5 m, a hajó és szentély együttes hossza pedig 7,50 m.
A második keresztes háború végén, a Jeruzsálemből nyugat felé haladó lovagok közül néhány templomos lovag megállt itt. Erről tanúskodik az abból az időből származó harang, amelyen templomos keresztek a pápai két kulcs látható. A kápolnához egy legenda is kapcsolódik, mely szerint, Jeruzsálemi Szent János napján a kápolna aszimmetrikusan elhelyezkedő két kis ablakán a Nap sugara áthatol majd a kinti terület egy bizonyos pontjára esik. Oda rejtették el a templomos lovagok kincsét.
Eredetileg kicsiny katolikus templom volt, majd a környék nagyurai kápolnának használták. A XVII. századtól a református egyházé volt, ám a kommunizmus idején szükséglakásokat alakítottak ki benne. Jelenleg újra a református egyház tulajdona, kulturális tevékenységekre használják.