Nagyvárad: Ortodox zsinagóga (térkép)

1890-ben Knapp Ferencz tervei alapján kezdik felépíteni neomaor stílusban az ortodox zsinagógát. Ennek udvarán 1908-ban felépítenek egy újabb zsinagógát Incze Lajos tervei alapján. Mivel a nagyváradi hitközség nagyon megerősödött karitatívmunkába kezdett. Megalakították a város első gyermekvédő egyesületét, a Gyermekek barátait, Ingyen konyhát alakítottak a város szegényeinek, csak hogy kettőt említsünk a sok-sok XIX század végi XX század eleji kezdeményezésükből. Az első világháború küszöbén Nagyváradon 15155 zsidó élt, ami az akkori lakosság 23.6%-át közel egyharmadát tette ki.
Holokauszt emlékmű
1941 nyarán az idegenrendészeti hivatal (KEOKH) elrendelte az idegen állampolgárságú (lengyel, osztrák, cseh, stb) zsidók összegyűjtését. A sok évvel azelőtt letelepedett zsidókat családostól összegyűjtötték, sokukat elítélték és embertelen körülmények között elszállították a lengyelországi Kamenec -Podolsk-ba, ahol a német hatóságoknak, kivégezték őket. A 18-45 év közötti férfiakat munkatáborba vitték. Amikor Magyarországot elfoglalták a német csapatok, a nagyváradi zsidók helyzete is veszélybe került. Bevezették a sárga csillag viselését, vagyonaikat elkobozták. Nagyváradon két gettótábort hoztak léte, ahonnan május 25-étől megkezdték a zsidók elszállítását. Embertelen körülmények között jutottak el az Auschwitz-Birkenau lágerekbe, ahol a bíztos halál várt rájuk. Amikor Nagyvárad felszabadult, már csak 6500 főt számolt a zsidó hitközség. Ezt a számot is csak úgy érték el, hogy a váradiakhoz hozzáadták a környékről érkezőket, és azt a bukoviai 1000 lelket, akik Nagyváradra menekültek. Mára pedig a néhány évtizeddel előbbi népes zsidó közösségből, akik Erdély legnagyobb zsidó közösségét alkották...hatszázan maradtak. Az eltávozottak helyett egy komor feketemárvány emlékmű maradt Nagyváradon a zsinagóga tőszomszédságban. Hogy emlékezzünk! Hogy ez soha többé meg ne történhessen!