Torda: Torda (térkép)

Torda Kolozsvártól délre helyezkedik el, a legrégebbi időktől lakott település. 100 és 271 között a hajdani Potaissa római közigazgatás volt. A város története szorosan összefüggött a sókitermeléssel. Bányászatát a rómaiak indították el, és 1853-ban Torda az erdélyi sóbányák központja lett. A jelenlegi múzeum, a hajdani Sókamara épületében működik. 1320-1576 között 128 erdélyi országgyűlést tartottak a katolikus templomban. A Magyar Királyság idején Torda vármegye székhelye volt, 1876-tól pedig Torda-Aranyos vármegye székhelye. 1925-1950 között Torda megye székhelye volt. Most pedig lássuk a város történelmét dióhéjban, időrendi sorrendben.
1075 - Thorda (Turda) jelenik meg egy I. Géza király által aláírt okmányon
1241 - a várost felgyújtották a tatárok
1271 - A sóbányák első írásos említése.
1274 - a központi katolikus templom papjának említése
1279 - megalakul Erdély 7. vármegyéje, Torda.
1285 - a várost másodszor gyújtják fel a tatárok
1288 - az erdélyi nemesek I. összejövetele Tordán.
1289 - IV. László aranyosi földjét a székelyeknek adja, létrejön Aranyosszék.
1311-1340 - a katolikusok felépítik az újtordai református templomot.
XV. sz - az ágostonos rend felépíti Ótorda jelenlegi református templomát.
1568 - az országgyűlés megszavazta, a lekiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét
1589 -megalakul az unitárius gimnázium
1601 -Torda mellett megölik Mihai Viteazult
1614 -Bethlen Gábor sóvágóknak adja a néptelen települést, újraindul a sókitermelés.
1665 - a gyulafehérvári országgyűlés nemes várossá nyilvánítja
1796 - megszületik Jósika Miklós
1781 - Iosefin kiáltvány vallásszabadságot biztosított az ortodoxoknak
1828 - megszületik Dr. Ioan Rațiu
1839 - felépül a Rațiu család görög-katolikus temploma
1848 - a nemesi ellenállás központja
1880 - felépül a sörgyár
1918 - Torda a nemesek ellenállásának központja
1921 - elkezdi működését az üveggyár